A nemzeti parkban a tengerparti lávafolyásoktól az esőerdőkön keresztül, a hófödte csúcsokig összesen 220 kilométernyi túraútvonalat találunk, de a kirándulást érdemes először a Halema’u’ma’u kráternél kezdeni, amire napos időben gyönyörően ráláthatunk. A kilátópontnál néné ludak és Pele istennőnek felajánlott áldozati cuccok (kis kosárban virágok, virágfüzérek és gyümölcsök) láthatók. Következő megállónk a Kilauea Iki (Kis öklendező) ovális kráterének kilátópontja lehet, ahonnan számos ösvény indul. Kezdjük a Thurston-lávabarlangnál (Náhuku), melynek bejáratánál páfrányokkal övezett zöld erdő és egzotikus madarak fogadnak. Az ötszáz éves lávabarlang első felét kivilágították, de a hátsó kijáratnál, egy rácsos ajtó mögött folytatódó részt már nem, így ide csak saját felelősségre és zseblámpával merészkedjünk. Bent - akárcsak egy mély barlangban - hamar megtapasztalhatjuk az abszolút sötétség érzését.

Átvágva a Kilauea Iki kráteren, az ösvényt szegélyező repedt buborékdombok és a repedésekből sarjadó kis páfrányok misztikus látványa teszi felejthetetlenné az 1959-es lávamezőn tett sétát. A kráter túloldalán az ösvény egy őserdőbe kapaszkodik fel és vezet a Vulkán Házhoz és a Látogató Központhoz. Az itt dolgozó önkéntesek örömmel világosítanak fel az aktuális vulkáni tevékenységről és a láva folyásának irányáról.  Utunkat folytassuk a Kráter Perem Ösvényen (Crater Rim Trail), az autóúttal párhuzamosan a Kilauea kilátóponthoz, majd a látogatók elől elzárt Hawaii Vulkanológiai Obszervatóriumhoz (Hawaiian Volcano Observatory, USGS). Ennek tőszomszédságában, 1243 méteren található  a vulkáni tevékenységet és annak kutatását ingyenesen bemutató Jaggar Múzeum. Itt vécét és ivóvizet is találunk, de szép időben inkább gyönyörködjünk Pele lakhelyének, a Halemaumau-kráternek látványában.