A Pu‘u O‘o-kráter évek óta folyamatosan nyomja a lávát magából, ami a sziget déli részén egyenesen az óceánba ömlik, így növelve a Nagy Sziget kiterjedését. Ennek felkeresésére két lehetőségünk van. A hivatalos útvonal a Hawaii Volcanoes Nemzeti Parkban található Chain of Craters úton vezet. Külön felhívják a figyelmet, hogy a harminc kilométeres úton nincs víz, étel és benzin! Az egysávos úton megtett szintkülönbség 1128 méter és ott ér véget, ahol az 1983-as lávafolyás betakarta az utat. Autónkat az út aljában kialakított parkolóban hagyhatjuk, majd a helyszínen lévő vadőrök pontos útmutatásait követve egy régi lávamezőn gyalogolva jutunk a tengerbe ömlő láva közelébe. Mivel az esemény a sötétedés beállta után a leglátványosabb, a láthatatlan ösvény mentén villogó oszlopok jelzik a parkolóba vezető visszautat. Az így kijelölt útról semmiképpen ne térjünk le és számítsunk rá, hogy a vulkanikus talajon kétszer lasabban haladunk, mint egyéb túrákon! Különösen az óceán partján lévő, magas és meredek „új föld” lehet veszélyes, ebből gyakran hatalmas darabok szakadnak le. Hasonló veszélyt jelenthetnek a friss lávabarlangok, a föld alatti lávafolyások, a széljárás megfordulása esetén belélegzett mérges gázok és a savas esők. A lávafolyás hőmérséklete 1160 Cº, ami a környező levegő hőmérsékletét általában 50 Cº-nál melegebben tartja. Ha lávafolyás közelében vagyunk, mindíg győződjünk meg róla, hogy az nem keríthet (folyhat körül) bennünket! A kitörés helyét száz méternél jobban soha ne közelítsük meg, még akkor sem, ha az éppen nyugodtnak tűnik!

Sokan próbálják ellenkező oldalról megközelíteni a lávamezőt, ami nem veszélytelen, de kivitelezhető. Ez esetben a 130-as út déli részéig, Kalapana településig kell mennünk, magánterületek és hippitanyák között. Tartsuk tiszteletben a magánterület feliratú táblákat (No Trespassing!), majd hagyjunk autónkat az út végén és az 1983-86-os kobalt, arany és ezüstszínű lávamezőre festett köröket vagy a kitűzött botokat követve haladjunk előre. Balra az óceán, jobbra a hegyoldalban zöld erdő választja el ezt és az 1997-2002-es lávamezőt. Körülbelül másfél óra múlva, amikor elérjük ezt a vonalat, figyeljünk jobban, mert hamarosan az óceán felől felszálló füst (VOG) jelzi a vízbe ömlő láva helyét. Szép a rálátás, de a saját érdekünkben ne menjünk tovább! Az útra vigyünk magunkkal vizet, sapkát, esőkabátot, és lehetőleg mobiltelefont vagy bármilyen feltűnő, színes anyagot (esetleg búvár fénypálcát) baj esetére! A szállásunkon hagyjuk meg, hogy hova megyünk!

Gyakran hallani, hogy vakmerő amatőrök megközelítik a kitörés helyét a Pu‘u O‘o-kráternél, ami kifejezetten veszélyes és tilos!